Hello

2007 szeptember 12. | Szerző: punkrockergirl

Bocs, hogy eltűntem, bár kétlem, hogy valakinek hiányoztam volna.

Ha igen, akkor írjon!!!

Mostanában nincs sok szabadidőm, mivel ugyebár elkezdődött a suli:(

Ugyan azok az emberek, ugyan az a hely, és ugyan az az érzés.

Jó hír, hogy újra elkezdődött a zeneiskola.

Örülök, hiszen már nagyon vártam, de nagyon félek.

Beválogattak egy kamarazenekarba, ahova igazából mindíg is be szerettem volna kerülni, de most, hogy sikerült rettegek.

Nem tudom, hogy hogy fog menni, ráadásul kevés embert ismerek ott.

Fogalmam sincs mi és hogy lesz, vagy hogy mit kéne csinálnom. Ha van valakinek ötlete, vagy valami amivel leküzdhetném a félelmem, vagy akár egy pár bátorító szó, azt nagyon megköszönném:)

A lendő zenekaromból összesen 3 embert ismerek, vagyis a többieket is, de őket csak látásból.

Van valaki, akivel nagyon jóba vagyok, de nem akarok ráakaszkodni, viszont azt sem szeretném, ha teljesen egyedül maradnék.

Jó lenne, ha végre látnám a fényt az alagút végén…

Ja, és a dal mára:

Aly&AJ – No One

http://www.youtube.com/watch?v=Zdm7FJktDOM&mode=related&search=

Itt megint én

2007 augusztus 12. | Szerző: punkrockergirl

Nem tudom ki olvassa, de annak köszönöm, és imádom 😉

Lássuk csak. A mai napom jól indult…de aztán felkeltem 🙂

Az éjszaka is furcsa horrorfimbe illő álmom volt. Mostanában sokszor álmodok ilyet. Nem ez volt az első de az utolsó sem.

Ma befejeztem a sütimet!!!!!!!!! Annyira elvagyok magamtól:)))

Szerintem tök finom lett. Abba a “ronda, és finom” kategóriába tartozik, amivel régen egy csokit reklámoztak.

Most épp diót eszek. Azt hallottam, hogy jót tesz az agynak. És akinél nincs minek jót tennie? 🙂

Tegnap este úgy gondoltam, eljátszom azt, amit a fimekben szoktam látni. Egy nagy kád habos fürdő. Ahh. Isteni volt. A hajmosás viszont balul sikerült. A hajam most mindenhogy áll, csak úgy nem, ahogy kellene. Na mindegy, valahogy csak túlélem.

Apropá túlélés. SURVIVOR. Imádom. Ma volt a finálé. Annyira tetszett. A The Amazing Race is nagyon jó. Azt vettem észre, hogy mindegyik évadban van egycsapat, amelynek a tagjai: egy irányítás mániás pasi, meg annak a rabszolgalelkű barátnője. Ebben az évadban( igaz, hogy ezt az évadot, már legalább 3-szor leadták) lesz egy olyan rész is, amiben Magyarországra jönnek. Szerintem senkinek sem átrhat, ha megnéz egy részt. Minden nap 11:00-kor, és 15:30-kor az AXN-en.

Aki nem tudná miről szól, annak pár mondatban leírom.

Az alapötlet pofonegyszerű: gyermekkorunk kedvelt társasjátéka, a Ki nevet a végén? és a Flúgos futam keveréke, 11 pár küzd egymással, az elemekkel és az idővel egy világkörüli versenyen az egymillió dolláros fődíjért. Nem is csoda, hogy 5 perc alatt jött elő vele Elise Doganieri producer, fogadásból ráadásul (tud-e eladható relity ötletet előhúzni a kalapból csak úgy). A nagy ötletekhez persze nem feltétlenül kell hónapokig tartó brainstorming – az Amazing Race a 11. évadába lépve is tulajdonképpen ugyanúgy zajlik, mint az elején.

A csapatok két főből állnak (kivéve a 8. évadot, itt 4 fős családok indultak), akik valamilyen kapcsolatban vannak egymással (legjobb barátok, anya és lánya, házastársak, stb.), a feladatuk pedig az, hogy egy adott pontból egy másikba eljussanak a lehető legrövidebb idő alatt.  A versenyzők pénzt nem vihetnek magukkal, az adott szakaszra a szervezők adnak annyit, amennyit jónak látnak – ebből kell kajálni, szállást fizetni és utazni, kivéve a repülőjegyeket, melyeket ingyen kapnak, de csak turista osztályra.

Ez így első hangzásra unalmasnak is tűnhet, de persze itt nem ér véget a történet. Az utazás során különböző feladatokat kell teljesíteni, van amikor kötelező jelleggel csak a páros egyik fele vehet benne részt, van amikor mindketten, akadnak a versenyt könnyítő és nehezítő apróságok is, no meg ott a kamera, ami végig követi a főszereplőket, megörökítve a meglehetősen gyakori kiborulásokat, idegen kultúrára való rácsodálkozást, a többi csapatra tett megjegyzéseket és az esetleges csalásokat is.

Izgalmas kis verseny ez, hiszen az adott szakaszt lezáró állomásra utolsónak beérkező páros búcsúzik (igaz, akadnak olyan szakaszok, ahol nem, de ezt előre nem nagyon lehet tudni), és azért csak szar érzés egy egész napos tevegelés után, kiszáradva azt hallani, hogy ennyi volt. A teljesítendő feladatok mindig az adott ország kulturájához szorosan kapcsolódnak, ezzel kvázi ellátva egy közszolgálati feladatot is, hiszen az amerikaiak nagy többsége az államuk határán túl sem nagyon merészkedik, nemhogy kecskét fejjen muszájból Albánia hegyvidékén, időre.

Itthon az AXN jóvoltából láthatjuk a sorozatot, nem késő bekapcsolódni még most sem, csak ajánlani tudom mindenkinek. Mindenki eldöntheti, hogy ez neki való-e, vagy mégsem. A Survivor-röl, pedig gondolom nem kell írnom, hisz azt mindenki ismeri. Pár emberkét leraknak egy lakatlan szigetre, és megnézik ki bírja tovább különleges védettségi, és jutalmi kihívások során át. Nem rosz, én nagyon szeretem. de nem ezt a magyar “közel sincs az eredetihez” műsort, hanem azt, amit Jeff Probst vezet minden nap az AXN-en.

Más téma.

Holnap vendégek jönnek hozzánk. Akkor megint kész elme meg gyógyintézet lesz itthon :/ Alíg várom :/

Azon kívűl egyfajta táborba megyek holnap. Az az igazság, hogy nem várom. Semmi kedvem hozzá. Majd meglátom. Arról is írok holnap.

Nem régen megnéztem egy új filmet. A címe: Zene és szöveg

Könnyed, vicces, eseménydús, romantikus, és a legjobb: tele van zenével.

Imádom. A kedvencem a “Way Back Into Love”.

Belinkelem ide az oldalt, ahol meg hallgathatják, ide írom az angol szöveget, és a magyart is, annak aki nem értené az eredetit.

Nem szó szerinti fordítás, de így szerintem még jobb.

A dalt Hugh Grant (igen. Hugh Grant) és egy fiatal tehetség, aki a filmben Cora Corman-t játsza, Haley Bennett adja elő, méghozzá nem is akárhogyan.

Mondhatják rá, hogy rágógumi pop, de nem érdekel. Nekem tetszik a mondanivalója, a hangszerelése, az előadásmódja, a szövege, a dallama, mindene:)

Szóval högyeim és uraim! Jöjjön a Way Back Into Love!

http://www.youtube.com/watch?v=Ce_DxJFdgM4

I’ve been living with a shadow overhead
I’ve been sleeping with a cloud above my bed
I’ve been lonely for so long
Trapped in the past
I just can’t seem to move on

I’ve been hiding all my hopes and dreams away
Just in case I ever need them again someday
I’ve been setting aside time
To clear a little space in the corners of my mind

All I want to do is find a way back into love
I can’t make it through without a way back into love
Oh oh oh

I’ve been watching but the stars refuse to shine
I’ve been searching but i just don’t see the signs
I know that it’s out there
There’s got to be something for my soul somewhere

I’ve been looking for someone to shed some light
Not somebody just to get me through the night
I could use some direction
And I’m open to your suggestions

All I want to do is find a way back into love
I can’t make it through without a way back into love
And if I open my heart again
I guess I’m hoping you’ll be there for me in the end

Oh oh oh

There are moments when I don’t know if it’s real
Or if anybody feels the way I feel
I need inspiration
Not just another negotiation

All I want to do is find a way back into love
I can’t make it through without a way back into love
And if I open my heart to you
I’m hoping you’ll show me what to do
And if you help me to start again
You know that I’ll be there for you in the end

Oh oh oh

„Visszaút a szívhez”

Életemre árnyát veti a tegnap
Párnám fölött soha nem süt át a nap
Naplómban poros lapok
Múlt időbe tettek az elmúlt napok

Minden álmom, vágyam elrejtettem rég
Ami van, egyszer nem lesz már elég
Kizárok minden mást
És várom a ragyogást.

Visszatérnék én a szívhez
Bár tudnám hogyan
Visszatérnék én a szívhez
S élnék boldogan

Szívemet megnyitom neked
Ez az út ki tudja hova vezet
Segíts, hogy újra kezdhessem én
És találkozunk majd a hosszú út végén

Néha megtévesztő szemedben a fény
Mit is mondhatnék, ha híján a remény
Kell egy kis mámor,
Ez lenne nekem a legszebb álom

Előttem van még egy régi kép
Keresem a jeleket, éltet a remény
Tán vár még rám az igazi csoda
Lelkem feléled, s elindul oda

Rég vártam valakire, aki rám igaz fény bocsát,
S nem csak túléli velem az éjszakát,
Kéne pár jó tanács,
Hogy ne kövessem el ugyan azt a hibát.

És még valami.

Itt van ez a tehetséges gitáros srác. Engem mindíg megnyugtat ha hallgatom. Csak dőljenek hátra, csukják be a szemüket, és hallgassák.

Ezzel búcsúzom mára.

http://www.youtube.com/watch?v=IoqmAAqPnb4

 

2007 augusztus 11. | Szerző: punkrockergirl

Hello mindenkinek!

Punk-rocker girl első bejegyzése! Történelmi jelentőségű pillanatnak lehet tanúja, aki ezt olvassa, hiszen lehet, hogy pár év múlva, mikor én épp valami híres rock bandával turnézom, és mindenki megőrül a dalszövegeimért, itt lesznek ezek az értékes bejegyzések, és a rajongóim beleolvashatnak az életembe.

Heh. Aztán anya jön a kakaóval, és fel kell ébrednem 😉

Mondjuk nem lenne rosz, de sajnos csak egy álom. Próbálok tenni érte, de nem haladok nagyok. Rendben, hogy írok dalszövegeket, dalokat, és hogy szorgalmasan járok zeneiskolába, de nem látom nagy jövőjét ennek az egésznek. Pedig ez minden vágyam.

Itthon elmondhatjuk, hogy a művészek szenvedő életét élem. Anya, hát alapból jófej. Tényleg. De sajnos sűrűn vannak “hangulatváltozásai” és enge olyankor ki tud kergetni a világból.

Apámról ne beszéljünk sokat. Hogy is mondjam, szeret inni. Szóval válás van kilátásban.

Az az igazság, ha végre elkövetkezne az a pillanat, én lennék a legboldogabb ember a földön.

Tesóm nincs, és a barátaimban sem bízok meg nagyon. Azt remélem, hogy talán a közeljövőben (mivel egy másik iskola van kilátásban) találok egy igaz barátot.

A fiúk terén nem állok olyan jól. Az az igazság, hogy az a pár srác, aki velem akarna lenni, egytől egyig balfékek. Na jó, talán ez egy kicsit erős, de igaz.

Az a srác, aki nekem tetszik, pedig csak úgy gondol rám, mint egy egyszerű haverra. Bár kedves velem, és mindíg mosolyog ha meglát, de felesleges áltatnom magam vele.

Nekem mindíg olyan srácok tetszettek, akik a létezésemről sem tudtak. A barátnőimnek már annyi barátjuk volt, hogy két kezükön nem tudják megszámolni. Talán nekem is lehetett volna, ha leállok mindenkivel aki rámnéz. De én válogatós vagyok. És talán kicsit félek is.

A nyáriszünetnek hamarosan vége. Az utolsó évem lesz ebben az iskolában, ahova eddíg jártam. Eddíg könnyű volt, mivel a suli két háznyira volt tőlünk, a tanárok ismertek, mióta megszülettem, és minden egyszerű volt.

Na, már nem tudom mit írhatnék. Olvassa mindenki szorgalmasan tovább a blogomat, és kommentálja is, hogy ha netán évek múltán én a színpadon ugrálok, otthon pedig a nappaliból néznek, könnyeiket törölgetve elmondhassák, hogy tudom, hogy jutott el idáig.

Mi Vida Loca(My Crazy Life)

If you’re coming with me you need nerves of steel
‘Cause I take corners on two wheels
It’s a never-ending circus ride
The faint of heart need not apply

Mi vida loca over and over
Destiny turns on a dime
I go where the wind blows
You can’t tame a wild rose
Welcome to my crazy life

Sweetheart before this night is through
I could fall in love with you
Come dancing on the edge with me
Let my passion set you free

Mi vida loca over and over
Destiny turns on a dime
I go where the wind blows
You can’t tame a wild rose
Welcome to my crazy life

Here in the firelight I see your tattoo
Mi vida loco, so you’re crazy too

Mi vida loca over and over
Destiny turns on a dime
I go where the wind blows
You can’t tame a wild rose
Welcome to my crazy life

We’ll go where the wind blows
And I’ll be a wild rose
Welcome to my crazy life

http://www.youtube.com/watch?v=h39ThoKdfRQ